Júl. 17-én zárt ajtók mögött tanácskozott a Szocialista Munkapárt igazgatótanácsa. Ceausescu udvari költőjét, Paunescut alelnöknek választották. A párt távolodni akar a Vacaroiu-kormánytól, menekül a süllyedő hajóról. A párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke is az előrehozott választásokat sürgette. /Gyarmath János: A Munkapárt menekül a süllyedő hajóról. = Magyar Nemzet, júl. 21./
1993. július 20.
Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./
1993. július 22.
Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
1993. augusztus 4.
Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./
1993. augusztus 9.
Mircea Snegur moldovai elnök nem tud belenyugodni abba, hogy leszavazták a parlamentben a FÁK-hoz való csatlakozást. Népszavazás kiírását szeretné elérni, de erre nincs lehetőség. Snegur csak két módon érhetné el célját: a parlament feloszlatásával vagy elnöki diktatúra bevezetésével. /Gyarmath János: Előrehozott választások Moldáviába? = Magyar Nemzet, aug. 9./
1993. augusztus 12.
Megbénult a vasúti közlekedés Romániában a mozdonyvezetők sztrájkja miatt. A törvényesen előírt egyharmados kapacitással sem üzemel a vasút. A sztrájkolók a kormányzati szervek által még júniusban aláírt új bérskálák érvényesítését kérik. /Gyarmath János, Bukarest: Romániában megbénult a vasúti teher- és személyszállítás. = Magyar Nemzet, aug. 12./
1993. augusztus 21.
Bíró István, a Bolyai Nyári Akadémia fő szervezője foglalta össze a történteket. Az anyagi fedezetet az erdélyi magyar történelmi egyházak és az anyaország /Művelődési és Közoktatási Minisztérium/ vállalták. A tanítók továbbképzési programját a békéscsabai Tanítóképző Főiskola, az óvónőkét a hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola, a magyar irodalom, biológia és testnevelési tanfolyam anyagát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a történelemtanárokét a pécsi Janus Pannonius Egyetem, az ének-, zene-, és rajztanárok oktatását a Magyar Művelődési Intézet, a matematika, fizika, kémia anyagát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vállalta, így tovább - mindegyiknek volt gazdája. Jövőre is megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. /Gyarmath János: A Bolyai Nyári Akadémia tapasztalataiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1993. augusztus 24.
Larry Watts, a PER /Project on Ethnic Relations/ munkatársa bemutatta a PER-t, melynek közép-európai központja Bukarestben működik. Vezető tanácsának tagjai között van Harry Barnes /Egyesült Államok/, Bronislaw Geremek /lengyel parlamenti képviselő/, Donald Horowitz /amerikai egyetemi tanár/, Allen Kassof /a PER igazgatója/, Pók Attila /magyar egyetemi tanár/, Elie Wiesel és Cyrus Vance /volt amerikai külügyminiszter/ is. Gyarmath János a beszélgetést úgy vezette be, hogy lassan kötetnyivé kerekedik a neptunfürdői "titkosnak kikiáltott" tanácskozás körüli vita. A PER úgy vélte, hogy Romániában léteznek a párbeszéd feltételei. Az első megbeszéléseken tudták meg a kormány képviselői, hogy 1989 előtt az I-IV. osztályban a történelmet és földrajzot anyanyelven tanították, a fordulat után visszalépés történt még a diktatúrához képest is, állította Watts. Az első találkozón Domokos Géza, Borbély László és Ioan Talpes /aki akkor még elnöki tanácsos volt/ vett részt, de akkor még messze estek egymástól az álláspontok. A második találkozón az autonómiáról volt szó. Larry Watts dicsérte a megbeszélésen megjelenteket: bátor emberek. Vállalták megbélyegzést, hogy szóba álltak ez "ellenséggel". A PER úgy látja, nyíltabbá kell válniuk. Larry Watts aggasztónak találja az RMDSZ köreiben az általános reakciót- Watts szerint David Binder a közép-európai helyzet jó ismerője, nem ő írta a kifogásolt részt, hanem a szerkesztője változtatott a cikken. Watts is elismételte azt az állítást, hogy a megbeszélések után a résztvevők részletesen nyilatkoztak a történtekről. /Gyarmath János: "Megpróbáltunk egy kommunikációs csatornát nyitni." Beszélgetés Larry Watts-szal, a PER közép-európai irodájának munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1993. szeptember 6.
A román sajtó egyöntetűen elutasította az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Néhány újságcím: Az RMDSZ álnoksága csődöt mondott /Adevarul/, Az RMDSZ ismét meg akart alázni bennünket /Vremea/, Az RMDSZ ütést mér Romániára /Tineretul Liber/, az ellenzéki lap is hasonló szellemben írt: Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel a Romania Libera azt ajánlotta, hogy a Demokratikus Konvenció vizsgálja felül az RMDSZ-szel való viszonyát. /Gyarmath János, Bukarest: Szövetségesek nélkül marad az RMDSZ. = Magyar Nemzet, szept. 6./
1993. szeptember 7.
Eddig a háttérből támogatta a kormányt a Románok Nemzeti Egységpártja, jelezte Ioan Gavra alelnök, most bizonyos feltételek esetén kész részt venni egy megalakítandó koalíciós kormányban. Az RNEP 17 pontban foglalta össze követelései listáját, ezek között szerepel négy miniszteri tárca is, továbbá a kormánynak ki kellene jelentenie, hogy az ország területén nem lehet kétnyelvű táblákat elhelyezni. Vacaroiu miniszterelnök nem zárkózott el az RNEP-vel való tárgyalástól. Vacaroiu miniszterelnök nagy dilemmája: Funar vagy Európa? - írta az Evenimentul Zilei. Ha ugyanis nemet mond Funarnak, elveszíti parlamenti többségét, ha viszont igent mond, az ET rosszallását váltja ki. - Egyébként Iliescu elnök az előző napokban Corneliu Coposuval tárgyalt az eljövendő kormány összetételéről. /Gyarmath János, Bukarest: A Vacaroiu-csapat dilemmája: Funar vagy Európa. = Magyar Nemzet, szept. 7./
1993. szeptember 14.
A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./
1993. szeptember 18.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy az RMDSZ memoranduma után a román politikai pártok támadták a szervezetet, az RMDSZ keményítette politikáját. Javasolta, hogy a Demokratikus Konvenció újból tárgyaljon az RMDSZ-szel való szövetségéről. Kitért a kollektív jogoknak hangot adó Balladur-tervre. A terv kétoldalú tárgyalásokat szorgalmaz. Az RMDSZ politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A belső vitákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyeztetések érdekében külpolitikai tanácsadó testületet hoz létre. A vitákra szükség van, de az nem lehet rágalmazás, címkézés, megbélyegzés. Az "RMDSZ-ben kollektív gondolkodás folyik, és itt nem érvényesíthető egy szűkebb vagy tágabb vezetőség diktatúrája". A vita, a véleménycsere közvetlen legyen, ne a sajtón keresztül, állásfoglalásokkal üzengessenek egymásnak. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb kimondani, mit akar az RMDSZ. /Gyarmath János: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökéve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./
1993. szeptember 21.
A Romániai Magyar Szó súlyos anyagi helyzetben van, az ország egyetlen papírgyára szept. 20-tól ismét emeli a papír árát, méghozzá 34 %-kal. - Megoldatlan volt a terjesztés, ezért létrehozták csíkszeredai székhellyel a SODIPRESS Kft-t. Ez a kft átvette a lapokat terjesztésre, azonban nem fizetett, a napilapnak már 1,3 millió lejes behajthatatlan követelése van. A megbízhatatlan kft helyett újabbakkal szerződtek, a Nonovval /Csíkszereda/ és a Trisedessel /Sepsiszentgyörgy/, azonban ezek a cégek sem fizettek, az első 876 ezer, a második, a Trisedes 2,5 millió lejjel tartozik. /Gyarmath János: Ki juttatja csődbe az RMSZ-t? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. október 4.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője a Magyar Nemzetben fejtette ki véleményét az RMDSZ-t megosztó csatározásokról, a mérsékeltekről és a radikálisokról. Egységes, határozott RMDSZ-re van szükség, a "szigorú" Tőkés László püspökkel és a politikacsinálásban jártas Tokay Györggyel és Frunda Györggyel egy csapatban. /Gyarmath János, Bukarest: Radikális megoldások mérsékelt eszközökkel. = Magyar Nemzet, okt. 4./
1993. október 5.
Larry Watts, a PER vezető munkatársa ismét nyilatkozott, mert nagy vihart kavart a Neptunfürdőn rendezett tanácskozás. A PER célja nem határozat kicsikarása volt, hanem a párbeszéd feltételeinek megteremtése, a szembenálló felek összehozása volt. Watts megjegyezte, hogy a magyarság részéről nagy a bizalmatlanság a hatalommal szemben. Sajnálja, hogy szerencsétlenül végződött a neptuni találkozó. Októberben szeretnék tárgyalóasztalhoz ültetni a civil társadalom képviselőit, így a Polgári Szövetséget, a Dialógus Csoportot, az Interdialógust, az Interetnikai Párbeszéd Csoportot. Erdélyben veszélyes a helyzet, állapította meg Watts, mert a lakosság etnikailag megosztott. Az RMDSZ memoranduma nyomán támadt vita szerinte egyenlő az öngyilkossággal. Watts szerint nem a törvény elfogadtatása fontos, hanem a légkör megteremtése. Szerinte a kétnyelvű feliratok kérdésében "a kisebbségek türelmetlenül túlléptek a kormány, a létező törvény hatáskörén és ezzel az ügy már a parlament kompetenciájává vált." A heves viták után látható, hogy a Neptunon részt vevő RMDSZ-képviselők és Hrebenciuc bátor emberek. Szeretné, ha az RMDSZ visszatérne a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba. /Gyarmath János: Másodszori beszélgetés Larry Watts úrral, a PER közép-európai irodájának vezető munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1993. október 22.
Cseke Gábor Politikai reklám /Romániai Magyar Szó, okt. 13./című vezércikke iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet rossz fényben feltüntetni egy becsapott ügyfelet, szögezte le Borbély Imre. Cseke Gábor azt állította, hogy Borbély Imre képviselő politikai reklámra igénybe vett egy újságoldalt. Borbély Imre Gyarmath János főszerkesztővel folytatott beszélgetésben el sem hangzott a politikai reklám. Gyarmath János csak azzal érvelt, hogy a terjedelmes tanulmányok kedvezőtlenül befolyásolják a lap eladhatóságát. Erre ajánlotta fel Borbély Imre, hogy kifizeti az oldal önköltségi árát. A képviselő megállapodott arról, hogy írása az első oldalon jelenik meg. Ezzel szemben írását az első oldal alsó felében kezdték el és az oldal fő helyét a személyét támadó cikk töltötte be. Borbély Imre dolgozatának negatív manipulatív szerkesztését sérelmesnek tartja. Ugyanúgy azt, hogy utólag politikai reklámnak minősítették írását. Borbély Imre Neptun című tanulmányában /Romániai Magyar Szó, szept. 25./ azt akarta bemutatni, hogy hol hibáztak a neptuni hármak. /Borbély Imre: Tisztázó céltanulmány ? nem politreklám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1993. november 10.
Vasile Manea Dragulin főügyész négy hónapi vizsgálódása eredményeit összegezve válaszolt Iliescu elnök júl. 10-i levelére. Az elnök ebben aggodalmának adott okot Hitler Mein Kampfjának megjelenése, a különböző neveken /Nemzeti Jobb, Mozgalom Romániáért, A Hazáért/ újjáéledő vasgárdista mozgalom, továbbá egyes soviniszta, antiszemita cikkek miatt. A főügyész közölte, hogy senki sem sértette meg az alkotmányt, nem minősül fasiszta propagandának Hitler művének kiadása, a soviniszta, antiszemita cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok, illetve a megindult perekben még nem hirdettek ítéletet. Sokan úgy látják, hogy nem őszinte szándék vezette Iliescut a levél megírásában, hanem taktikai meggondolás, a nyugati kötök megnyugtatása. /Gyarmath János, Bukarest: "Romániában nincsenek fasiszta pártok és kiadványok" = Magyar Nemzet, nov. 10./
1993. november 17.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, de az RMDSZ is feltételhez kötötte részvételét a Románia nemzeti ünnepén Gyulafehérváron rendezendő ünnepségen: biztosítékot kértek Iliescutól, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-bn történtek. /Akkor ugyanis a két párt szónokát, Corneliu Coposut és Szőcs Gézát a tömeg - Iliescu és Petre Roman akkori kormányfő megelégedésére - kifütyülte./ Iliescu végül erre hajlandó volt és szóvivője útján elnézést kért az akkor történkekért. Azóta újból elromlott a viszony. Most a Demokratikus Konvenció pártja és a vele szimpatizáló társadalmi szervezetek vezetői sorra bejelentették, hogy bojkottálják Románia nemzeti ünnepén a Gyulafehérváron rendezendő ünnepséget, amennyiben a kormány nem engedi be az országba Mihály volt királyt. A kormányt ez az újabb feltétel zavarba hozta, sem igent, sem nemet nem mondott. /Gyarmath János: A román ellenzék újabb feltételei. = Magyar Nemzet, nov. 17./
1993. november 25.
Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./
1993. november 26.
Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./
1993. november 29.
Nov. 29-én a szakszervezetek hatalmas tüntetést szerveztek Bukarestben, mintegy 60-70 ezer ember jelent meg, hogy meghallgassa a szakszervezeti vezetők beszédeit. A tüntetők a kormány és Iliescu elnök lemondását követelték. Közben megkezdődtek az ország nemzeti ünnepének rendezvényei. Iliescu elnök a Cotroceni palotában rendezett fogadást, melyet az ellenzéki pártok vezetői bojkottáltak. /Gyarmath János: Románia tüntet és ünnepel. = Magyar Nemzet, nov. 30./ Bukaresten kívül tucatnyi városban tüntettek, követelve a Vacaroiu-kormány menesztését. /Petíció az élelmiszerkosárban. = Népszabadság, nov. 30./
1994. április 26.
Szász János Szuverenitás? címmel vitába szállt Tőkés László Boross Péter miniszterelnökhöz írt levelének néhány passzusával, vitatta a "korlátozott szuverenitás" fogalmát, továbbá úgy érezte, a levél valósággal megszabja, hogy Magyarország milyen politikát folytasson, azonban a magyarországi politikát nem Romániában "döntjük el". Szász János nem értette, miért kell Boross Péterhez fordulni, aki egy hónap múlva alighanem nem lesz miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26. - Tőkés László levele: Magyar Nemzet, ápr. 11./ Szász János cikkére egyetértően reagált a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, Gyarmath János a Magyar Nemzetben. /Magyar Nemzet, ápr. 27./
1994. április 26.
Az RMDSZ érdeklődik a magyarországi választások iránt, de távol tartja magát a választási csatározásoktól. Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással olvasta, hogy az MSZP Szegeden, a román kormánypárttal tárgyalva, az erdélyi magyarság hiteles képviselői megkérdezése nélkül máris ígéreteket tett, hogy véget vet a magyar-román konfrontációnak, olyan engedmények árán is, hogy megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1994. május 20.
Azután, hogy Tőkés László ügyészségi vizsgálatot kért a Nemzetközi Transsylvania Társaság pénzügyeire vonatkozóan, Ábrahám Dezső volt főtitkár a jelentősebb alapítványi kifizetések listáját adta át Gyarmath Jánosnak, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjének. Mindebből csak az derül ki, hogy nagy a rendetlenség, meg kell várni a vizsgálat végeredményét, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 27.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Belső viták eszkalációja címmel figyelmezetett: a református egyházon belüli viták elmérgesednek, károsak ezek az egységbontó viták, nem szívesen vállalják a replikák közlését, azonban erre a sajtógyakorlat kötelezi a lapot. Ezután közlik az egyházi tájékoztatást /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./:
1994. május 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./
1994. június 18.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos kimutatásokat, ezért megkérdőjelezte Gyarmath János főszerkesztő jóhiszeműségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./ Gyarmath János válaszolt, hangsúlyozta, hogy Tőkés László püspök tiszta szándékú, becsületes ember, ezt nem is kell bizonyítani, ezért is tartotta feleslegesnek a mellékletek közlését. A lapját nem kell az ellentáborba sorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./
1994. június 25.
A romániai magyarság körében a magyarországi választások eredménye, a szocialisták győzelme aggodalmat keltett, így Horn Gyula és Gherman szegedi találkozója és Horn kijelentése, hogy ő Antalltól eltérően nem 15, csak 10 és fél millió magyar miniszterelnökének érezné magát. A szocialisták újabb állásfoglalásainak köszönhetően /továbbra is felvállalják a magyar kisebbség küzdelmét, autonómiára törekvését/ a helyzet javult, Tőkés László püspöknek Horn Gyulához intézett üdvözlő távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSZ továbbra is elvárja Magyarország erkölcsi és diplomáciai támogatását, értékeli a jelent Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. /Magyar Nemzet, jún. 25./
1994. augusztus 3.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt Horn Gyula miniszterelnök júl. 11-i levelére. Nagyra értékelte, hogy az új kormány a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikája kialakításakor "változatlanul konzultálni kíván a kisebbségi magyar szervezetekkel és pártokkal". Duray Miklósra is hivatkozva rámutatott: "a magyar kisebbségek ügye a megkötendő államközi szerződésnek nem csupán valamely kiemelt "függeléke", hanem ezen túlmenően: az érdekelt nemzetek általános megbékélésének alapvető összetevője." Sütő Andrást idézve kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy "Magyarország és szomszédai viszonylatában már megértek volna a feltételek a történelmi megbékélésre." Az alapszerződés megkötése elé szinte áthidalhatatlannak tűnő elvi akadályok tornyosulnak, amelyek az egyes országok alkotmányában rejlenek, ilyenek az "államalkotó nemzet", az "egységes nemzetállam" fogalmak, amelyek eleve diszkriminatív jellegű jogi következményekkel sújtják a nemzeti kisebbségeket. Üdvözli a kabinet ellenzéki pártokkal való párbeszédre irányuló törekvését, másfelől szintén a konszenzust szorgalmazza a szomszédos országok legitim magyar pártjaival és képviseleti szerveivel. Ez "többet jelentene szervezeteink véleményének puszta figyelembevételénél, mint a kormányprogram fogalmaz." Éppen ezért javasolja a magyar-magyar közmegegyezésre egy szakmai és érdekegyeztető fórum létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., a magyarországi sajtó nem közölte a levél szövegét, ehelyett tartalmát Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismertette: Magyar Nemzet, aug. 2./
1994. szeptember 13.
Iliescu elnök szept. 13-én a parlament két házának együttes ülésén mondott beszédet, melyet a televízió is közvetített. Előzőleg az ellenzék azt követelte, hogy az elnöki üzenetet mindjárt meg is vitathassa, de ezt nem tudta elérni. Iliescu pozitívnak ítélte meg a választások óta eltelt két évet, zajlik a demokratizálási folyamat. Megállapította, hogy elszegényedés észlelhető, ezen csak a tudatos szociális piacgazdaság segíthet. Az elnök támadta a korrupciót és sürgette a társadalmi megbékélést, az együttműködést egy minimális platform alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., Magyar Nemzet, szept. 15./ Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője feltette a kérdést, mi volt az elnöki üzenet lényege. A társadalmi megbékélés sürgetése. Akkor viszont miért zárkózott el a vita, a párbeszéd elől? A vita lehetőségének leszavazása figyelmeztetés, kinek a kezében van a hatalom. Talán ez volt az elnöki üzenet lényege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
